(haiku)csillag szuszogásébreszti fel a Holdatelaltat holtat
(haiku)milkát majszolgatgyerekkorom dúdolvaint a palinta
(haiku)kamillába nyúla napfény gyűrűsujjaméh-mézeshetek
Könyvjelzőinkhez
búj sok-sok betűcsalád.
Laplementekor.
Állatot eszel.
Életed venné Ő, ha
értené súlyát?
Ebúk lapjait
fújná lágyan a szellő.
Bús nosztalgia.
Ősz bácsi moso-
lya a csúszdánál csacso-
gó ovisokra.
Táguló térben
a Nagy Bumm gyermekei,
Űr-bölcsit nevel.
Drogokkal tágí-
tod a szürke világod.
Pedig csak szűkül.
Hűs hópelyheket
hullatna felhőanya.
Óvja mind tőlünk.
Szeresd a tested,
lelked! A másikét is,
vagy ne várd el ezt!
-Itt mennyi oldal!?
Illatos betűk tánca.
Ezernyi én(is).
Pislog a reggel.
Villog az ájpad-vekker
pizsamája: élj!
Instagram(m)okban
méred az életedet.
Nyilván(ez)való(bb).
Ölel a hangja
úszó élet habjain
a szanibícsre.
