2015. november 28., szombat

Kosztolányi mosolya

fába vésve. gyantával kiemelve:
"gyöngyöt dobálni, semminek örülni".
tintatartók nézik az ablakból.
színeket párologtatnak hétköznapjaink szürke felhőibe.
”valami tiszta, fényes nagyszerűség”.
mindenki játsszon. akarjon játszani. minden.
sípolják egy könyv kinyitásának szellőjétől.
majd a trolin ismeretlen nő pici lányára mosolyog egy 82 éves néni.
Szabadkáról jött.
a gyermek pedig szerinte szabad-ka, ahogy futkos. bázlájtíros dudlijával.
82-szer 12 hónap. mennyi kellemes és kellemetlen emlék harmóniája.
de lassan eljut mosolyával Ő is oda. hol a cél. hol Desiré nem panaszkodik.
hol Desir-él.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése