minél tovább tartod ezeket
dühöd vagy félelmed hízókúráján
annál nagyobbra dagadnak benned
végül már alig bírod el őket
tévécsatornák kapcsolgatásába húzzák le hangulatod
sőt le se húzzák hangulatod vécéjét
csak eszik
csócsálják csámcsogva
mit zsíros pofájuk elé teszel
hatalmas köldökük nyomása vérbe lábassza szemed
és kifacsarják rajtuk a régen oly nyugodtan hullámzó sós tengert
tenyereden át is szivárog a vihar
ki kell velük tolni
fogyókúrára ítélni életfogytig
had legyenek annyira könnyű testűek
hogy ha eszedbe jutnak fel se tudjanak állni az erőtlenségtől
haljanak éhen
csak mint csontváz ropogjanak néha az emlék-gépen
maksz művirágot vigyél rájuk olykor
hogy arra se legyen sok gondod
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése